Filmjeir�l link:

http://www.port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=4450&i_direction=1&i_city_id=3372&i_county_id=-1

Jean Gabin �letrajza

Jean Gabin (eredeti nev�n: Jean Alexis Moncorg�) (P�rizs, 1904. m�jus 17. – Neuilly-sur-Seine, 1976. november 15.) francia sz�n�sz. Apja, Ferdinand Joseph Moncorg�, ker�kgy�rt�, aki Ferdinand Gabin n�ven lett kabar�sz�n�sz. Anyja, H�l�ne Petit, k�v�h�zi �nekesn� volt.
Gyermekkor�t vid�ken, a P�rizst�l mintegy 35 kilom�terre, �szakra fekv� falucsk�ban, M�riel-ben (Seine-et-Oise megye) t�lt�tte, ahol n�v�re nevelte. Mogorva, zord gyerek: k�sz volt b�rkit megverni, vagy bepanaszolni, ha nem tetszett neki, de ha bar�tok k�z�tt volt, igazi �letvid�ms�g csillogott elb�v�l� k�k szem�ben.
1915-ben, amikor sz�lei ism�t P�rizsban rendezkedtek be, magukhoz vett�k. Azt szerett�k volna, hogy fiukb�l is el�ad�m�v�sz legyen. 1917-ben azonban abbahagyta iskolai tanulm�nyait �s irodaszolgak�nt a p�rizsi elektromos m�vekn�l helyezkedett el. 1918-ban elvesztette �desanyj�t. Apja tan�ttatni akarta, ez�rt 1919-ben be�ratta egy neves gimn�ziumba, ahonnan m�g abban az �vben megsz�k�tt, �s ism�t M�riel-ben, n�v�r�n�l h�z�dott meg. 17 �vesen – nagyapj�hoz hasonl�an – mozdonyvezet� akart lenni, hiszen ablak�b�l figyelemmel k�s�rhette a g�zmozdonyok fejl�d�s�t.
1920 �s 1922 k�z�tt k�tkezi munk�val kereste kenyer�t: volt anyagmozgat�, dolgozott cementgy�rban, majd �js�g�rus, kifut�fi� �s rakt�ros lett. Igaz�b�l azonban csak a boksz �rdekelte. M�r 10 �ves kor�ban elt�rt az orrcsontja egy bokszm�rk�z�s sor�n.
Apja unszol�s�ra �s beaj�nl�s�ra v�g�l is 1923-ban a Folies Berg�res zen�s sz�nh�z statiszt�ja lett.
1924-25-ben a haditenger�szetn�l t�lt�tte sorkatonai idej�t.
1925-ben elvette feles�g�l Gaby Basset sz�n�szn�t, akit�l k�t gyermeke sz�letett. 1930-ban elv�ltak.
1927-ben deb�t�lt t�ncos-komikus sz�n�szk�nt kisebb operett-szerepekben. M�g ebben az �vben az �nnepelt �nekesn�, Mistinguett partnere lett a Moulin Rouge-ban.
1928-ban forgat el�sz�r filmet: k�t n�ma boh�zatban kapott szerepet. A hangos film 1930-ban fedezte fel: a Path� fiv�rek produkci�j�ban, a „Chacun sa chance” (Mindenkinek a maga es�je) c�m� filmben kapott szerepet; az els� nagy j�t�kfilmje a „M�phisto” volt, azonban igazi nagy ismerets�get a Maria Chapdelaine-ben ny�jtott alak�t�s�val szerzett 1934-ben. Ezt k�vet�en val�di sikerfilmek k�vetkeztek: „A nagy �br�nd”, „K�d�s utak”, „�llat az emberben”.
1933-ban feles�g�l vette Jeanne Mauchain rev�t�ncosn�t. 1939-t�l k�l�n �ltek, 1943-ban hivatalosan is elv�ltak. K�zben 1937-ben k�r�sz�let� kapcsolata volt Mireille Balin, majd 1939-ben Mich�le Morgan sz�n�szn�kkel.
1939 szeptember�ben mozg�s�tj�k: Cherbourg-ba vonul be a haditenger�szethez. Franciaorsz�g n�met megsz�ll�sa ut�n, 1940-ben az Amerikai Egyes�lt �llamokba emigr�lt. Filmrendez� bar�taihoz csatlakozva Hollywoodba ment, ahol k�t k�z�pszer� filmet forgatott. Ott tal�lkozott Marl�ne Dietrich-kel, akivel 1947-ig egy�tt �lt. A h�bor� ut�n k�t k�z�s filmet is forgattak, de az �t�t� siker elmaradt.
A m�r �nnepelt sz�n�sz 1943-ban csatlakozott a De Gaulle t�bornok �ltal vezetett Szabad Francia Er�kh�z. El�bb �szak-Afrik�ban harcolt, majd Leclerc t�bornok h�res 2. p�nc�los hadoszt�ly�ban szolg�l, tenger�szgyalogosk�nt. Ott volt P�rizs bev�tel�n�l. A h�bor�ban tan�s�tott h�siess�g��rt megkapta a katonai �rdemrendet �s a hadikeresztet. Amikor 1945-ben harckocsiparancsnokk�nt leszerelt �s visszat�rt a "vil�got jelent� deszk�kra", haja m�r h�feh�r volt.
1947-ben ism�t sz�npadra l�pett „A szomj” (La Soif) c�m� darabban, k�zben filmezett. A szer�ny siker�, kisebb filmek ut�n 1954-ben �rkezett �jb�l a siker, a „Ne ny�lj a szajr�hoz!” c�m� filmmel. Innen karrierje ism�t t�retlen.
1949-ben feles�g�l vette Christiane Fournier-t, a Lanvin divath�z vezet� modellj�t. Ebb�l a h�zass�g�b�l h�rom gyermeke sz�letett, k�z�l�k Florence Moncorg�-Gabin ma elismert forgat�k�nyv�r�.
�ltal�ban szerette a vid�ki �letet, k�l�n�sen kedvelte a l�teny�szt�st. Egy nagy farmot vezetett Moulins-la-Marche-ban (Orne megye), de a k�rny�k parasztjai ellens�gesen viselkedtek vele szemben. 1962-ben m�g t�ntet�st is szerveztek ellene, t�bb sz�z f�ldb�rletet szerezni akar� gazda napokon �t blokkolta a farmj�t, melyet hal�la ut�n a csal�dja gyorsan el is adott.
T�bb dalt �rtak sz�m�ra, melyeknek jellemz�je, hogy Gabin nem �nekli, hanem elmondja a sz�veget, k�z�l�k a legsikeresebb a „Most m�r tudom…” (Maintenant, je sais) c�m� lett.
1963-ban bar�tj�val, az ugyancsak vil�gh�r� Fernandellel egy�tt „GAFER” n�ven filmprodukci�s c�get alap�tott.
Soksz�n� egy�nis�g�vel meggy�z�en alak�totta mind a csirkefog�, mind a Maigret-f�le zsaru szerep�t. A II. vil�gh�bor� el�tt ink�bb a tragikus h�s�k szerep�ben t�nd�k�lt, ut�na ink�bb intellektu�lis szerepeket kapott (eln�k, rend�rfel�gyel�, igazgat�). E szerepei nagyban j�rultak hozz� m�tosz�nak megteremt�s�hez. Egyike azon sz�n�szeknek, akik v�gig jelen voltak a francia filmgy�rt�s nagy pillanatain�l, forgattak vele n�mafilmet, de sz�nes k�pi�t is. Olyan nagy szem�lyis�gekkel dolgozott egy�tt, mint Jean Renoir, Marcel Carn�, Jacques Pr�vert, k�s�bb pedig Michel Audiard, Alain Delon illetve Jean-Paul Belmondo csod�lhatta nagyszer� jellem�br�zol�s�t �s egyedi j�t�kst�lus�t.
Alak�t�sai�rt t�bb fesztiv�lsikert k�nyvelhetett el: f�szerepl�je volt a legjobb idegen nyelv� filmk�nt 1949-ben Oscar-d�jat nyert „A feled�s �tj�n” c�m� filmnek. 1951-ben �s 1954-ben Velenc�ben kapott nagyd�jat („La Nuit est mon royaume” illetve „Ne ny�lj a szajr�hoz!”), 1959-ben �s 1971-ben Berlinben („Archim�desz, a csavarg�”, illetve „A macska”). 1958-ban, majd 1960-ban is jel�lt volt a Brit Filmakad�mia legjobb k�lf�ldi sz�n�sz d�j�ra („�tkel�s P�rizson”, valamint „Maigret csapd�t �ll�t”).
T�bb �llami kit�ntet�sben r�szes�lt. 1960-ban a Becs�letrend lovagja lett, 1976-ban pedig a Nemzeti �rdemrend tiszti rendjel�t vehette �t.
Hal�l�t t�d�v�rtolul�s �s sz�vel�gtelens�g okozta. Temet�se h�bor�s h�snek kij�r� katonai tiszteletad�ssal t�rt�nt, hamvait – k�v�ns�ga szerint – Brest-t�l mintegy 20 m�rf�ldre az Atlanti-�ce�nba sz�rt�k.
A filmes szakma megbecs�l�s�t a mai napig �lvezi. 1976-ban � vezethette az els� C�sar-d�j �tad�st, hal�l�nak tizedik �vfordul�j�n, 1987-ben pedig � maga is megkapta �letm�v��rt a Tiszteletbeli C�sart. Nev�t adja a Jean Gabin-d�jnak, melyet minden �vben egy �g�retes fiatal sz�n�sz kap meg.