|
 A szója nem is olyan egészséges, mint sokan gondolják. Sokan, bár nem szeretik a szójából készült termékeket, mégis fogyasztják – mert egészségesnek vélik. Számos kutatás támasztja alá azonban azt a megdöbbentő tényt, hogy a szója rengeteg toxint tartalmaz, amely az emberi szervezetnek nemhogy jót nem tesz, de még mérgező is…
Befolyásolja a pajzsmirigyet és a nemzőképességet, termékenységet
Dr. Daniel szerint a szójafogyasztás kedvezőtlen hatással van a pajzsmirigyműködésre és a termékenységre is. A táplálkozáskutató régóta tanulmányozza az emésztési rendellenességeket, a nők termékenységét befolyásoló tényezőket és a vegetáriánus illetve szója alapú diéták hatásait a szervezetre. Dr. Daniel a szerzője a “Teljes szója-sztori: Amerika kedvenc egészséges ételének sötét oldala” (The Whole Soy Story: The Dark Side of America’s Favorite Health Food) című táplálkozási szokásokkal foglalkozó könyvnek, melynek tartalma teljesen egybevág a vezető egészségügyi szakértők véleményével. A könyvben Dr. Daniel kifejti, hogy a szója egyáltalán nem az az egészséges táplálék, mint aminek hisszük.
Toxinokat tartalmaz!
Hihetetlen, de nem is olyan régen még emberi fogyasztásra alkalmatlannak tartották a szóját annak magas toxintartalma miatt. A növény ugyanis olyan toxinokat tartalmaz, amelyek kifejezetten veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre. Ilyenek például a benne levõ természetes enzimgátlók, amik közül a legismertebbek a fehérje emésztést gátló anyagok (pl. a tripszin enzimet gátló toxin), vagy a haemagglutinin nevû toxin, ami a vörös vérsejteket összetapasztja, ezáltal vérrög-keltõ hatása van. Ezek a toxinok egyúttal növekedésgátlók is, amit már állatkísérletekkel is igazoltak. Az enzimgátló anyagok valójában nagyméretû és egymásba forduló fehérjék, amiket a közönséges fõzés nem tud teljesen hatástalanítani, és komoly emésztési zavarokat keltenek, megnehezítik más fehérjék emésztését és krónikus aminósav hiányt váltanak ki. Nagy mennyiségû tripszin gátlót tartalmazó étkezés állatokban a hasnyálmirigy teljes leterhelését és megbetegedését okozta, és nagyobb mennyiségû zsírsavakat halmozott fel a májban.
D vitamin hiányt okoz
A szója goitrogeneket is tartalmaz, ami gátolja a pajzsmirigyet. Mindemellett a szója tartalmazza a legnagyobb mennyiségû phytic-savat az étkezésre használt növények közül. A phytic-sav jelentõsen meggátolja az alapvetõ ásványi anyagok felvételét, ilyen például a kalcium, magnézium, mangán, réz, vas és legfõképpen a cink.
A szója tehát egyáltalán nem jó a csontritkulás ellen – mint azt sokan állítják -, hiszen meggátolja a kalcium felvételét és D vitamin hiányt kelt.
Mi marad a szójából a végén?
 Az “egészséges táplálkopzás” hívei hallani sem akarnak a káros hatásokról és természetesen a szójatermék-gyártó illetve forgalmazó cégek sem verik nagydobra a szójatermékek pontos tartalmát.
Az SPI (soy protein isolate) és a TVP (textured vegetable protein) kulcsszerepet töltenek be a hús- és tej-helyettesítõként, legfõképpen a bébi és vegetáriánus ételekben. A szójababot vizbe áztatják, amibe lúgos oldatot öntenek hogy azzal eltávolítsák a rostokat. Majd leüllepítik és külön választják egy savas mosással, amit egy újabb lúgos oldattal semlegesítenek. A savas mosás alumínium tartályokban történik, ami nagy mennyiségû és nem kívánatos aluminiumot hoz be a végtermékbe. Az így kapott terméket magas hõmérsékleten szárítják, ez a 'szóró-szárítás'. A TVP-hez még egy újabb magas hõmérsékletû és nagy nyomású folyamatnak vetik alá az SPI-t. Ez a folyamat ugyan lecsökkenti a toxinok nagy részét, de teljesen nem tünteti el azokat. Sajnos más, nem kívánatos kémiai maradék anyagok is bekerülnek a végtermékekbe. Emellett a magas hõmérséklet egy újabb mellékhatást okoz: teljesen átalakítja a fehérjék összetételét és ezzel nagymértékben használhatatlanná alakítja azokat, ahogy azt G. M. Wallace egy tanulmányban kimutatta. Joseph J. Rackis egy FDA-nak beadott tanulmányban figyelmeztet az egyértelmûen toxikus nitritek keletkezésére a szóró-szárítás folyamatában, valamint egy újabb toxin, az ún. lysinoalanine, formálódására a lúgos áztatásnál. Mivel a végtermék meglehetõsen íztelen, nagymennyiségû ízesítõanyagot is adnak hozzá, többek között a szintén káros MSG-t.
Kutatási eredmények hamisítása a cél érdekében…
Az isoflavonok egy ösztrogén-szerû anyagi szerkezetek, amik nagy mennyiségben vannak jelen a szójában. Ilyenek például a genistein, diadzen. Számos kutatás foglalkozik velük. A legmegdöbbentõbb az, hogy az eredmények meglehetõsen különböznek aszerint hogy ki finanszírozta a kutatást. A Protein Technology International nevû nagyvállalat egy beadványban kérte az Élelmiszer és Gyógyszerellenõrzõ Hivatalt (FDA), hogy az nyilvánítsa ki az isoflavonok koleszterin csökkentõ hatását. S. Fallon és M. Enig szerint az FDA átszerkesztette az eredeti kérvényt, kitörölve onnan mindennemû utalást az esetleges káros mellékhatásokra, és felgyorsított módon engedélyezte a szója protein származékok engedélyezését, a hivatal saját szabályait is megszegve. Számos állami kutatóközpontban dolgozó tudós tiltakozott: dr. Daniel M. Sheehan, dr. Daniel R. Doerge, dr. Ronald M. Krauss, Sir John Scott, valamint számos táplálkozási szakértõ is: Mary G. Enig, Sally Fallon, Richard és Valerie James stb, de az FDA azóta is minden további tanulmányt elutasít. Az eredeti Protein Technology International (PTI) által benyújtott beadvány riportjában az áll hogy csak a 250 mg/dl fölötti koleszterin szintû egyéneknél észleltek 7 - 20 %-os csökkenést, míg a többieknél a csökkenés mértéke 'nem számottevõ' volt, azaz egy átlagembernél nincs változás. S. Fallon és M. Enig szerint a legmegdöbbentõbb az, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták, vagy eltussolták a káros mellékhatásokat, és a nagyobb elhalálozási arányt a szójatermékeket fogyasztó vizsgálati csoportnál. A tanulmányok közül az egyértelmûen ellenvéleményt kimutatóakat figyelembe sem vették.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…