|
 A szja nem is olyan egszsges, mint sokan gondoljk. Sokan, br nem szeretik a szjbl kszlt termkeket, mgis fogyasztjk – mert egszsgesnek vlik. Szmos kutats tmasztja al azonban azt a megdbbent tnyt, hogy a szja rengeteg toxint tartalmaz, amely az emberi szervezetnek nemhogy jt nem tesz, de mg mrgez is…
Befolysolja a pajzsmirigyet s a nemzkpessget, termkenysget
Dr. Daniel szerint a szjafogyaszts kedveztlen hatssal van a pajzsmirigymkdsre s a termkenysgre is. A tpllkozskutat rgta tanulmnyozza az emsztsi rendellenessgeket, a nk termkenysgt befolysol tnyezket s a vegetrinus illetve szja alap ditk hatsait a szervezetre. Dr. Daniel a szerzje a “Teljes szja-sztori: Amerika kedvenc egszsges telnek stt oldala” (The Whole Soy Story: The Dark Side of America’s Favorite Health Food) cm tpllkozsi szoksokkal foglalkoz knyvnek, melynek tartalma teljesen egybevg a vezet egszsggyi szakrtk vlemnyvel. A knyvben Dr. Daniel kifejti, hogy a szja egyltaln nem az az egszsges tpllk, mint aminek hisszk.
Toxinokat tartalmaz!
Hihetetlen, de nem is olyan rgen mg emberi fogyasztsra alkalmatlannak tartottk a szjt annak magas toxintartalma miatt. A nvny ugyanis olyan toxinokat tartalmaz, amelyek kifejezetten veszlyesek lehetnek az emberi szervezetre. Ilyenek pldul a benne levõ termszetes enzimgtlk, amik kzl a legismertebbek a fehrje emsztst gtl anyagok (pl. a tripszin enzimet gtl toxin), vagy a haemagglutinin nevû toxin, ami a vrs vrsejteket sszetapasztja, ezltal vrrg-keltõ hatsa van. Ezek a toxinok egyttal nvekedsgtlk is, amit mr llatksrletekkel is igazoltak. Az enzimgtl anyagok valjban nagymretû s egymsba fordul fehrjk, amiket a kznsges fõzs nem tud teljesen hatstalantani, s komoly emsztsi zavarokat keltenek, megneheztik ms fehrjk emsztst s krnikus aminsav hinyt vltanak ki. Nagy mennyisgû tripszin gtlt tartalmaz tkezs llatokban a hasnylmirigy teljes leterhelst s megbetegedst okozta, s nagyobb mennyisgû zsrsavakat halmozott fel a mjban.
D vitamin hinyt okoz
A szja goitrogeneket is tartalmaz, ami gtolja a pajzsmirigyet. Mindemellett a szja tartalmazza a legnagyobb mennyisgû phytic-savat az tkezsre hasznlt nvnyek kzl. A phytic-sav jelentõsen meggtolja az alapvetõ svnyi anyagok felvtelt, ilyen pldul a kalcium, magnzium, mangn, rz, vas s legfõkppen a cink.
A szja teht egyltaln nem j a csontritkuls ellen – mint azt sokan lltjk -, hiszen meggtolja a kalcium felvtelt s D vitamin hinyt kelt.
Mi marad a szjbl a vgn?
 Az “egszsges tpllkopzs” hvei hallani sem akarnak a kros hatsokrl s termszetesen a szjatermk-gyrt illetve forgalmaz cgek sem verik nagydobra a szjatermkek pontos tartalmt.
Az SPI (soy protein isolate) s a TVP (textured vegetable protein) kulcsszerepet tltenek be a hs- s tej-helyettestõknt, legfõkppen a bbi s vegetrinus telekben. A szjababot vizbe ztatjk, amibe lgos oldatot ntenek hogy azzal eltvoltsk a rostokat. Majd lelleptik s kln vlasztjk egy savas mosssal, amit egy jabb lgos oldattal semlegestenek. A savas moss alumnium tartlyokban trtnik, ami nagy mennyisgû s nem kvnatos aluminiumot hoz be a vgtermkbe. Az gy kapott termket magas hõmrskleten szrtjk, ez a 'szr-szrts'. A TVP-hez mg egy jabb magas hõmrskletû s nagy nyoms folyamatnak vetik al az SPI-t. Ez a folyamat ugyan lecskkenti a toxinok nagy rszt, de teljesen nem tnteti el azokat. Sajnos ms, nem kvnatos kmiai maradk anyagok is bekerlnek a vgtermkekbe. Emellett a magas hõmrsklet egy jabb mellkhatst okoz: teljesen talaktja a fehrjk sszettelt s ezzel nagymrtkben hasznlhatatlann alaktja azokat, ahogy azt G. M. Wallace egy tanulmnyban kimutatta. Joseph J. Rackis egy FDA-nak beadott tanulmnyban figyelmeztet az egyrtelmûen toxikus nitritek keletkezsre a szr-szrts folyamatban, valamint egy jabb toxin, az n. lysinoalanine, formldsra a lgos ztatsnl. Mivel a vgtermk meglehetõsen ztelen, nagymennyisgû zestõanyagot is adnak hozz, tbbek kztt a szintn kros MSG-t.
Kutatsi eredmnyek hamistsa a cl rdekben…
Az isoflavonok egy sztrogn-szerû anyagi szerkezetek, amik nagy mennyisgben vannak jelen a szjban. Ilyenek pldul a genistein, diadzen. Szmos kutats foglalkozik velk. A legmegdbbentõbb az, hogy az eredmnyek meglehetõsen klnbznek aszerint hogy ki finanszrozta a kutatst. A Protein Technology International nevû nagyvllalat egy beadvnyban krte az lelmiszer s Gygyszerellenõrzõ Hivatalt (FDA), hogy az nyilvntsa ki az isoflavonok koleszterin cskkentõ hatst. S. Fallon s M. Enig szerint az FDA tszerkesztette az eredeti krvnyt, kitrlve onnan mindennemû utalst az esetleges kros mellkhatsokra, s felgyorstott mdon engedlyezte a szja protein szrmazkok engedlyezst, a hivatal sajt szablyait is megszegve. Szmos llami kutatkzpontban dolgoz tuds tiltakozott: dr. Daniel M. Sheehan, dr. Daniel R. Doerge, dr. Ronald M. Krauss, Sir John Scott, valamint szmos tpllkozsi szakrtõ is: Mary G. Enig, Sally Fallon, Richard s Valerie James stb, de az FDA azta is minden tovbbi tanulmnyt elutast. Az eredeti Protein Technology International (PTI) ltal benyjtott beadvny riportjban az ll hogy csak a 250 mg/dl fltti koleszterin szintû egyneknl szleltek 7 - 20 %-os cskkenst, mg a tbbieknl a cskkens mrtke 'nem szmottevõ' volt, azaz egy tlagembernl nincs vltozs. S. Fallon s M. Enig szerint a legmegdbbentõbb az, hogy teljesen figyelmen kvl hagytk, vagy eltussoltk a kros mellkhatsokat, s a nagyobb elhallozsi arnyt a szjatermkeket fogyaszt vizsglati csoportnl. A tanulmnyok kzl az egyrtelmûen ellenvlemnyt kimutatakat figyelembe sem vettk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovbb…