Az �j technol�gia mindennapi felhaszn�l�sban
Egy jelenlegi, egyoldalas, hagyom�nyos DVD 4,7 GB adatot k�pes t�rolni, ami elegend� egy �tlagos 2 �r�s, norm�l felbont�s� filmnek �s n�h�ny extra adatnak. De egy nagy felbont�s� film, aminek sokkal tiszt�bb k�pe van (HDTV – High-Definition Television), mint egy DVD filmnek k�r�lbel�l 5-sz�r t�bb helyet k�vetel, ez�rt n�lk�l�zhetetlen olyan lemezek gy�rt�sa, amin sokkal t�bb adat f�r el, mint egy DVD-n, ahogy a st�di�k is egyre-ink�bb jobb min�s�gben gy�rtj�k a filmeket. Ahhoz, hogy a HDTV-r�l felvegy�nk egy t�bb mint 2 �r�s m�sort Blu-ray lemezt kell haszn�lnunk, ami�ta elkezd�d�tt 2000-ben a BS (Broadcast Satellaview) digit�lis sug�rz�s �s 2003-ban a f�ldi digit�lis sug�rz�s.
 
 
Blu-ray lemez
M�k�d�se

 
A DVD felvev� �ltal fogadott �s dek�dolt jeleket t�m�r�tik egy MPEG k�dol�val �s �gy r�gz�tik a lemezre. Hogy a HDTV �ltal sug�rzott ad�st fel tudjuk venni HDTV MPEG2 k�dol� sz�ks�ges. Azonban m�g ilyen eszk�zt nem gy�rtottak otthoni haszn�latra. A BS digit�lis ad�s felv�tele eset�n a jelek egy program adatfolyamak�nt („program stream”) �rkeznek fix�lt gyorsas�ggal, ami 24 Mbps-t jelent HDTV programonk�nt. A BS digit�lis sug�rz�sa eset�n megvan a lehet�s�g arra, hogy a kieg�sz�t� adatfolyam t�bbsz�r�s legyen, �s k�v�nalom, hogy ezt az adatot felvegy�k �s olvassuk. Az �bra mutatja, a felv�teli kapacit�st az adatforgalom �s a felv�teli id� f�ggv�ny�ben. Egy 2 �r�s felv�telhez 22 GB sz�ks�ges, ami kb. 5-sz�r�se egy DVD-nek.
Elt�r�en a jelenlegi DVD-kt�l, amik v�r�s l�zert haszn�lnak az adatok �r�s�hoz �s olvas�s�hoz, a BD k�k l�zert haszn�l (amir�l egy�bk�nt a nev�t is kapta). A k�k l�zer r�videbb hull�mhosszon m�k�dik (405 nanom�ter), mint a v�r�s l�zer (650 nanom�ter).

Blu-ray lemez fel�p�t�se

A kisebb f�nynyal�bbal pontosabban lehet f�kusz�lni, lehet�v� t�ve, hogy olyan kis g�dr�csk�b�l („pits”) is kiolvassunk adatokat, amik csak 0,15 mikrom�ter (μm; 1 mikron = 10−6 m�ter) hossz�ak – ez t�bb, mint k�tszer kisebb a DVD-n tal�lhat� kis g�dr�kh�z k�pest. Mindezen t�l a Blu-ray lecs�kkentette a s�vok h�velykm�ret�t 0,74 mikronr�l 0,32 mikronra. A kisebb g�dr�csk�k, a kisebb f�nysug�r, �s a r�videbb s�v-h�velyk egy�ttesen azt eredm�nyezte, hogy az egyr�teg� Blu-ray lemezen t�bb mint 25 GB inform�ci�t tudunk t�rolni – kb. �tsz�r annyi inform�ci�, mint amennyit egy DVD k�pes t�rolni; egy dupla r�teg� Blu-ray lemezen, pedig mintegy 50 GB-nyi adat t�rolhat�.
A lemezek a digit�lisan k�dolt vide� �s audi� inform�ci�t „g�dr�k”-ben t�rolja. Ezek a g�dr�k („pits”) a lemezen spir�lisan helyezkednek el a k�zpontb�l kiindulva a sz�lek fel�. A l�zer a g�dr�k m�sik oldal�t olvassa, – azaz a dudorokat („bumps”), – hogy lej�tssza a filmet, vagy a programokat, amit a lemezen t�rolunk. Min�l t�bb adatot t�rolunk a lemezen, ann�l kisebb �s egym�shoz k�zelebb pakolt g�dr�knek kell lenni�k. Min�l kisebb a g�dr�cske (�s ez �ltal a dudor is), ann�l pontosabbnak kell lennie a l�zerolvas�nak.
Minden Blu-ray lemez megk�zel�t�leg ugyanolyan vastags�g� (1,2 millim�ter), ak�rcsak a DVD-k. De ezen k�t lemez adatt�rol�sa k�l�nb�z�. A DVD-n az adat, mint egy szendvics, k�t 0,6 millim�ter vastag polikarbon�t r�teg k�z�tt helyezkedik el. Amelyik polikarbon�t r�teg az adat tetej�n helyezkedik el a kett�s t�r�s probl�m�j�t id�zheti el�, amiben az als� r�teg megt�ri a l�zer f�ny�t k�t elk�l�n�lt f�nynyal�bra. Ha a f�nynyal�b t�l sz�lesen hasad el, akkor a lemez olvashatatlan lesz. Egy�bk�nt ha a DVD felsz�ne nem pontosan s�k �s ez�rt nem pontoson mer�legesen a f�nysug�r r�, akkor arra a probl�m�ra vezethet, amint �gy neveznek, hogy „disc tilt”, amiben a l�zer sug�r eltorz�tott. Mindezen tulajdons�gok, a nagyon k�r�lm�nyes el��ll�t�shoz vezetnek. A Blu-ray lemez fel�lkerekedik az el�bb t�rgyalt DVD el��ll�t�si m�don �gy, hogy az adatot egy 1,1 millim�ter vastag polikarbon�t r�tegre helyezi. Amiatt, hogy a tetej�n van elhelyezve az adat, ez�ltal a kett�s t�r�s �s az olvashat�s�gi probl�m�k nem l�phetnek fel. Annak k�vetkezt�ben, hogy az olvas� mechanizmusn�l az �rhat� r�teg k�zelebb helyezkedik el az objekt�v lencs�hez a „disc tilt” probl�m�j�t virtu�lisan elimin�ltuk.
Az adat felsz�nhez k�zeli elhelyezked�s�b�l kifoly�lag egy kem�ny v�d�r�teggel van ell�tva a lemez, hogy megv�dje a karcol�sokt�l, illetve az ujjlenyomatokt�l. Az eddig eml�tett fel�p�t�sb�l az k�vetkezik, hogy az el��ll�t�si k�lts�ge alacsonyabb, mint a DVD-nek.Az adat�tviteli sebess�gben is a BD a gyorsabb. A DVD 10 Mbps gyorsas�g�val szemben a Blu-ray lemez mintegy 36 Mbps sebess�get ny�jt a haszn�l�knak.Ebb�l k�vetkezik, hogy 25 GB adat m�sol�s�hoz elegend� csup�n m�sf�l �ra. Ugyanakkor v�delem szempontj�b�l is jobb a Blu-ray lemez a mai DVD-kn�l. Egyedi biztons�gi titkos�t� rendszerrel rendelkeznek, ami annyit jelent, hogy van egy egyedi ID-j�k (azonos�t�), ami v�delmet ny�jt a film- �s szoftverkal�zok ellen, illetve a szerz�i jogok megs�rt�se ellen. Egy�bk�nt, m�r a Blu-ray technol�gi�nak is megjelentek k�l�nb�z� verzi�i. A Sony c�g kifejlesztette az XDCAM-ot �s a ProDat�t (Profession Disc for Data). Az el�bbit telev�zi� t�rsas�goknak �s m�sorsz�r�knak, az ut�bbit pedig ink�bb kereskedelmi c�lra, adatt�rol�nak (p�ld�ul szerverek biztons�gi ment�s�re).

Hogy helyettes�teni fogj�k-e a DVD-ket a Blu-ray lemezek? A gy�rt�k rem�lik. Id�k�zben a JVC kifejlesztett egy Blu-ray/DVD Combo lemezt megk�zel�t�leg 33,5 GB kapacit�ssal, ami lehet�s�get teremt arra, hogy mindk�t form�tum� filmet t�roljunk egyetlen lemezen.

Ki lesz a befut�?

A BD nincs egyed�l, verseng�s van a DVD piac�rt. Az egyik ilyen versenyt�rs p�ld�ul a HD-DVD, amit szoktak AOD-nak (Advanced Optical Disc) is nevezni, amit olyan nagy elektronikai �ri�sok fejlesztettek ki, mint a Toshiba �s a NEC. Val�j�ban a HD-DVD m�r kor�bban l�tezett, mint az �tlagos mai DVD, de az igazi fejleszt�s�ket nem kezdt�k meg 2003-ig. A HD-DVD el�nye, hogy ugyanolyan form�tumot haszn�l, mint a „hagyom�nyos” DVD-k �s ez�rt ugyanolyan el��ll�t�si felt�teleket is k�vetel meg, mindezt alacsonyabb �ron. Ennek ellen�re m�gis h�tr�nya van a Blu-ray lemezekkel szemben, m�ghozz� a t�rol� kapacit�sban. Nem veheti fel a versenyt a HD-DVD a Blu-ray lemezzel, mivel egy egyoldalas lemezen csup�n 15 GB adatot k�pes t�rolni a BD 25 GB-j�val szemben – duplaoldalas lemez eset�n is alul marad, a maga szer�ny 30 GB-j�val (Blu-ray lemez megk�zel�t�leg 50 GB). A Toshiba 2008. febru�r 19-�n bejelentette, hogy nem fejleszti tov�bb a HD-DVD form�tumot, �s le�ll�tja a lej�tsz�k, �s felvev�k gy�rt�s�t is. �gy a HD-DVD form�tum v�g�l alul maradt a Blu-ray-el szemben. Tov�bbi eml�t�sre m�lt� versenyt�rsak m�g a Warner Bros. Pictures a saj�t fejleszt�s� HD-DVD-9-�vel, ami magasabb t�m�r�t�si r�t�t haszn�lva lehet�v� teszi, hogy egy hagyom�nyos DVD-re standard felbont�s� film helyett magas felbont�s� filmet r�gz�ts�nk. Tajvanban megkonstru�lt�k a Forward Versatile Discet (FVD), ami egy upgrade-elt v�ltozata a mai DVD-knek, 4,7 GB helyett m�r 5,4 GB-ot k�pes t�rolni – a dupla oldalas pedig 9,8 GB-ra k�pes. K�na is bemutatta a saj�t fejleszt�s� term�k�t az Enhanced Video Disc-et (EVD), ami ugyancsak egy magas felbont�s� vide�k t�rol�s�ra alkalmas lemez.

De mindezen tervek ellen�re nem lehet biztosan �ll�tani, hogy a Blu-ray �s a HD-DVD a j�v�, ugyanis a Pioneer c�g t�lment a Blu-ray technol�gi�n, ami csak 20-50 GB adatot k�pes t�rolni. A Pioneer c�g fejleszt egy optikai lemezt, ami le fogja v�ltani a PC-kben tal�lhat� merevlemezt a hatalmas m�ret� kapacit�s�nak k�sz�nhet�en, ami k�pes 500 GB adatot t�rolni. Hogy minderre hogy lenne k�pes a Pioneer c�g fejleszt�se? Ultraviola l�zert haszn�lnak, aminek m�g a k�k l�zern�l is r�videbb lenne a hull�mhossza. ^[forr�s?]

Otthoni lej�tsz�s

Az 50 GB-nyi t�rhely t�k�letes Full HD-s filmek t�rol�s�ra 1920�1080-as felbont�sban (a DVD 720�576). Ezt visszaadni csak a Full HD (HD Ready 1080) telev�zi�k tudj�k. A Dolby �s DTS szabv�nyainak k�sz�nhet�en a hangot sok esetben ak�r t�m�r�tetlen form�ban, t�k�letes min�s�gben �lvezhetj�k. A Blu-ray filmekn�l alapvet� a HDMI kapcsolat a felbont�s �s a m�sol�sv�delem miatt, ez�rt ilyen csatlakoz�ssal ell�tott TV-re is sz�ks�g van. Viszont ez a t�k�letes lej�tsz�shoz kev�s. A Blu-ray lemezekre a moziban is alkalmazott 24 fps sebess�ggel r�gz�tenek, ez�rt fontos t�nyez� a telev�zi� k�pfriss�t�si sebess�ge. A 24 fps-t 1:1-ben megjelen�teni csak �gy lehetne, ha a a TV is 24 Hz-zel friss�tene, viszont erre egy TV sem k�pes. Ez�rt egy k�pkock�t t�bbsz�r is megjelen�tenek. Ezt a technik�t Pulldownnak h�vj�k. A DVD-n�l az eur�pai PAL rendszerrel 50 Hz-es friss�t�sn�l 2-szer jelenik meg ugyanaz a k�pkocka, �gy 25 fps a t�nyleges lej�tsz�si sebess�g, de ez a n�veked�s legink�bb csak a hangon �szrevehet�. Az amerikai �s jap�n NTSC rendszer viszont 60 Hz-en m�k�dik, ami tov�bbi probl�m�t okoz. Ott a k�pkock�kat 2-szer, illetve 3-szor jelen�tik meg felv�ltva, ez�ltal m�sodpercenk�nt 12-szer v�ltozik a lej�tsz�s sebess�ge, ami alig �rz�kelhet� szaggat�st eredm�nyez. A legnagyobb hib�ja, hogy a mozifilmek k�sz�t�sekor a gyors mozg�s� jelenetekn�l egy-egy k�pkock�t direkt elmosnak, ezzel is fokozva a folyamatoss�g �rzet�t. Ezekn�l a r�szekn�l viszont pont ez�rt er�sebben �rezz�k a szaggat�st. A HD DVD, �s a Blu-ray lej�tsz�k nem t�mogatj�k a 25 fps-t, ez�rt az els� lej�tsz�k mind az NTSC-n�l megszokott 3:2-es m�dszert haszn�lt�k. A nat�v 24 fps-t alkalmaz� lej�tsz�k gy�rt�s�t a Pioneer t�mogatta szinte a megjelen�se �ta, ezt a rendszert vette �t a t�bbi gy�rt� is. A modernebb lej�tsz�k ez�rt m�r t�mogatj�k a nat�v 24 fps-t, de ez viszont azzal j�r, hogy a r�gebbi LCD TV-k nem tudj�k ezt feldolgozni. Ebben az esetben a lej�tsz� �tv�lt 3:2 m�dra, teh�t min�s�gi javul�s nincs. A 2007-ig gy�rtott telev�zi�k pedig ha t�mogatj�k is a 24 fps lej�tsz�si sebess�get, ennek mik�ntj�t sokszor nem t�ntetik fel, �s sok esetben szint�n 3:2-es pull-down rendszerben m�k�dnek. A k�l�nbs�g csak annyi, hogy nem a lej�tsz�, hanem a TV alak�tja �t a jelet 3:2-es megjelen�t�sre. A t�k�letes megold�st azok a TV-k ny�jtj�k, amelyek a 24 fps-nek a t�bbsz�r�s�t haszn�lj�k k�pfriss�t�sn�l, plazmat�v�n�l 72 Hz, LCD TV-n�l 96 vagy 120 Hz. Az ilyen TV-kn�l a r�gebbi lej�tsz�k is valamivel szebb k�pet adnak a modernebb elektronika miatt. A k�pi megjelen�t�s mellett fontos, hogy a hangrendszer�nk is t�mogassa a HD hangszabv�nyokat. A Blu-ray lemezek is r�gi�k�doltak, de PC-n haszn�lt lej�tsz�programok k�z�tt van amelyik megker�li. A BD fejleszt�sei miatt verzi�sz�mmal is tal�lkozhatunk. A legr�gebbi az 1.0, a leg�jabb pedig a 2.0 (BD Live), ami m�r internetkapcsolatra is k�pes, ak�r tov�bbi extr�kat is t�lthet�nk le az �ppen lej�tszott filmhez. Jelenleg h�romf�le m�sol�sv�delem l�tezik. A legmegb�zhat�bb a BD+, mely elm�letileg arra is k�pes, hogy ha egy lej�tsz�ban illeg�lisan m�solt lemezt j�tszottak le, azt megjel�li, �s internetr�l, vagy egy eredeti lemezbe be�p�tett programmal ak�r le is z�rja. De ezt a technol�gi�t val�sz�n�leg sosem fogj�k alkalmazni, ugyanis a hibalehet�s�g nem z�rhat� ki teljesen.